Fontos Kúriai és bírósági határozatok

A lízing tárgy alvagyoni jellege és elszámolási módja:

A házastársi életközösség fennállása alatt kötött szerződés alapján lízingelt gép – az életközösség megszűnéséig kifizetett lízing díjak arányában – akkor is a közös vagyonhoz tartozik, ha az un. maradvány értéket már a különélés idején kizárólag az egyik házastárs fizeti ki.

Az egyéni vállalkozói vagyon alvagyoni jellege, házastársak közötti megosztásának módja és értékének megállapítása:

Az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minősül ugyan, maga az egyéni vállalkozás azonban az e tevékenységet folytató magánszemélytől független, önálló alanyisággal és elkülönült vagyonnal nem rendelkezik. Ebből következik, hogy az egyéni vállalkozó, mint gazdálkodó szervezet, a vállalkozásba bevitt, vagyonként nyilvántartott vagyoni, az egyéni vállalkozó, mint magánszemély vagyonának a házasságban élő egyéni vállalkozó esetében pedig a házastársi közös vagyon részét képezi.

Ha a közös vagyon megosztása során a bíróság a vállalkozásba befektetett vagyontárgyakat az egyéni vállalkozó házastárs kizárólagos tulajdonába adja, az értéke ÁFÁ-val nem csökkenthető. Az értékének a megállapítása nem a vállalkozáshoz tartozó eszközök könyvszerinti, hanem a tényleges forgalmi értékének kell történnie és ennek megfelel a megosztás is.

A Betéti Társaság tagjának elszámolási igénye:

A Betéti Társaság a tagok személytől független, önálló alanyisággal és elkülönült vagyonnal rendelkezik. Ebből következik, hogy a Társaság alapítása és a működése során megszerzett vagyon nem a tagok, hanem a Társaság tulajdonát képezik. A tagok magánvagyonához és ebből következően a házastársi közös vagyonhoz pedig nem a Társasági vagyon életközösség megszűnéskori aktív vagyona értékének a tag házastárs vagyoni hozzájárulásával arányos része, hanem annak az elszámolási igénynek, mint vagyoni értéki jognak az értéke tartozik, amely a tag házastársat a Társasági részesedés alapján a tagsági viszonyának, vagy magának a Társaságnak az életközösség megszakadásának időpontjában történő megszűnése esetén megilletné.

Könyvszakértő kirendelésével kell tisztázni, hogy a tagsági jogviszony, illetőleg a Betéti Társaság megszűnése esetén milyen összeg illette volna meg a felperest a Betéti Társaságbeli részesedésén alapuló részesedése folytán.

A Korlátolt Felelősségű Társaság részesedés alvagyoni jellege és a házastársak között megosztásának lehetséges módjai:

Az életközösség ideje alatt a házastársak által, akár együttesen, akár külön-külön megszerzett Kft. üzletrész a vagyonközösséghez tartozik. A közös vagyon megosztása során a házastársak vagyonrészét az életközösség megszűnésekor meglevő gazdasági társaságbeli részesedésből is, lehetőleg természetben kell kiadni, amennyiben ez bármilyen okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg. Ennek során a bíróság a gazdaságbeli, társaságbeli részesedés esetében az egyéb vagyontárgyakhoz hasonlóan alkalmazhat:

1. a társasági tag személyében változást nem eredményező, ún. kötelmi jellegű elszámolást (kompenzációs megoldást) érték különbözet ellenében a tag házastárs tulajdonba adás, a fenti két megoldás kombinációja és a társasági jogi közös tulajdonba való meghagyás, vagy
2. a társasági tag személyében is változást eredményező, társasági jogi közös tulajdoni társaságbeli részesedés létrehozását, vagy gazdasági társaságbeli részesedés, családjogi értelemben vett közös tulajdonának természetbeni megosztás, a nem tag házastárs általi magához váltás, vagy árverésen való értékesítés elrendelése és a vételár felosztási arányának meghatározása útján történő megszűntetését.

Feltéve, hogy az említett módok bármelyikének alkalmazhatósága a jogszabályoknak illetve a társasági szerződéssel nem ellentétes.

A részvény, a részvény kamata és osztalékának a minősítése:

A részvény árfolyam nyereségének, mint a részvény helyébe lépett érték részének az alvagyoni jellegét, magának a részvénynek az alvagyoni jellege határozza meg.

A részvény kamatának és osztalékának az életközösség ideje alatt keletkezett időarányos része azonban a részvény hasznaként közös vagyonnak minősül.

Az egyik házastárs házasságkötés előtt megszerzett ingatlanát terhelő külön adósság közös törlesztésének a minősítése:

Az egyik házastárs házasságkötés előtt megszerzett ingatlanát terhelő külön adósság közös törlesztése, a másik házastárs javára nem tulajdonjogi, hanem kötelmi jellegű megtérítést alapoz meg. Az egyik alvagyonra terhelő tartozásra fordított közös, illetve külön vagyon megtérítése általában azon az összegen történik, amennyi a ráfordítási értéke volt. Ha viszont a felek a kölcsönösen meghatározott célra pl. építkezésre, vagy lakásvásárlásra vették fel és az ebből létesített vagy vásárolt vagyontárgy forgalmi értéke emelkedett, a huzamos időn keresztül teljesített jelentős összegű kölcsön törlesztés a méltányossági szabály alkalmazásával a vagyontárgy forgalmi értékének emelkedése arányában, vagy a résztörlesztések, ún. megtérítéskori értékében, törvényes kamataival növelten indokolt megtéríteni.

A közös ingatlant terhelő, a közös adósságnak a külön vagyonból történő részbeni visszafizetése nem alapozza meg többlet tulajdoni igényt.

A közös tulajdonú ingatlan vételárának a részbeni kifizetéséhez az életközösség fennállása alatt az egyik házastárs által felvett kölcsön, a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában nem külön adósságnak, hanem közös adósságnak, a házastársak és a hitelező harmadik személy közötti külső jogviszonyában pedig olyan viszterhes ügyleten alapuló kötelezettségnek minősül, amelynek megkötéséhez a másik házastárs hozzájárulását vélelmezni kell, és amelynek a megfizetéséért a közös vagyonból ráeső rész erejéig a másik házastárs felelőssége is fennáll.

Az ajándék, mint külön vagyon megtérítésének a lehetősége:

Az ajándék, mint külön vagyon megtérítésének akkor is helye van, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.

A házastársi közös vagyon megosztása során bármelyik házastárs bizonyíthatja, hogy az alvagyonok vegyülése folytán a szerzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyenlő arányú tulajdoni hányadoktól eltérő arányú közös tulajdont keletkeztetett.

Bármelyik házastárs bizonyíthatja, hogy a külön vagyoni ráfordítás folytán nem egyenlő arányú közös tulajdont keletkeztetett és ezáltal a tulajdonjog egyenlő arányú ingatlan-nyilvántartási bejegyzésesem helytálló. Ilyen egymástól eltérő arányú közös tulajdont keletkeztet a szülőktől ajándékba kapott és a közös tulajdoni ingatlan vételárára fordított készpénz is, az ajándéknak, mint a közös vagyonba beruházott külön vagyonnak a megtérítését pedig, ha arról kifejezetten nem mondott le, a házastárs a közös vagyon megosztása során jogszerűen igényelheti.

Az életközösség alatt felvett hitelből történt beruházás akkor is közös vagyon, ha a hitelt az életközösség megszűnése után csak az egyik házastárs fizeti vissza.

A házastársi életközösség fennállása alatt történt beruházások esetén az egységes bírói gyakorlat értelmében, nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a ráfordítás hitel igénybevételével, vagy anélkül történt-e. A feleknek nyújtott hitel és az egyéb támogatás teljes egészében közös vagyoni ráfordításnak minősül és az abból létrehozott érték is a közös vagyonba tartozik, függetlenül attól, hogy a kölcsönből az életközösség megszűnését követően melyik fél mennyit törlesztett. Ha bármelyik fél egyedül törlesztette is azt, ez azonban külön vagyoni igényt nem alapoz meg, csak megtérítési igénnye lehet adóstársával szemben.